Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.. ( Mvt. 87. § 3 )
Súlyos vagy nem súlyos?
Ha munkabaleset történt, el kell dönteni, hogy súlyosnak minősül-e vagy sem. A súlyos balesetet azonnal be kell jelenteni az illetékes munkavédelmi hatóságnak a rendelkezésre álló adatok közlésével.
„Súlyos az a munkabaleset, amely
- a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
- valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;
- orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
- d hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkulást okozott, illetve;
- beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.” (87.&.3.)
Ha nem súlyos a munkabaleset, akkor a további tennivalókat az határozza meg, hogy okozott-e munkaképtelenséget vagy sem.
Munkaképtelenséget nem okozó baleset
Ha a baleset nem okozott munkaképtelenséget, akkor nem kell bejelenteni, de a körülményeit akkor is tisztázni kell, és az eredményét nyilvántartásba kell venni.
Minden munkabalesetet haladéktalanul be kell vezetni a munkabaleseti nyilvántartásba.
Munkaképtelenséggel járó baleset
A munkaképtelenséggel járó balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni és annak eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
A munkabaleseti jegyzőkönyv formája jogszabályban meghatározott és a NMH Munkaügyi és Munkavédelmi Igazgatósága honlapján elérhető.
A jegyzőkönyv megállapításait helyszínrajzzal, fényképekkel alátámasztva olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.
Ha a baleset több mint 3 munkanap munkaképtelenséget okozott, akkor be kell jelenteni a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére is.
A munkabaleset kivizsgálásának szempontjai
A munkabaleset vizsgálatakor az esemény térbeni és időbeni környezetében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában.
a sérült(ek) egészségügyi, orvosi ellátásáról.
a munkahelyi vezetőt. Súlyos balesetnél az illetékes munkavédelmi hatóságot is.
a baleset helyszínének biztosításáról, változatlan állapotban való megőrzéséről.
a helyszíni szemlét, melynek eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen rögzíteni kell.
a munkabalesetről információval rendelkező személyeket (sérült, a sérült munkatársai, szemtanúk, balesetet okozó személy, sérült közvetlen vezetője, stb).
a balesetet kiváltó okot, okokat
az összes javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében, mennyi időn belül
Bejegyzésünk tájékoztató jellegű, a munkahelyi balesetekkel kapcsolatos tudnivalókat nem teljes körűen részletezi.
Munkabaleset, súlyos munkabaleset bármikor, bárkivel előfordulhat. Ennek az esélye csökkenthető, ha a munkavállaló is és a munkáltató is törekszik a megelőzésre.
Keressen minket bizalommal, segítünk!
Forrásanyag: ommf.gov.hu