Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása során felmerülő feladatok egy része delegálható a munkáltató alkalmazásában álló munkavállalókra is. Ilyen például a munkavédelmi szakember által elkészített oktatási tematika alapján megtartandó munkavédelmi oktatás.
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
Ez a jogszabály nevesíti a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységeket, amelyet kizárólag arra jogosult, megfelelő végzettségű szakember végezhet el.
A munkavédelmi szakember feladatai:
- a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése
- az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése
- közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében
- közreműködés a mentési terv készítésében
- közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében, a munkavédelmi oktatásban
- a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása
- az egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása
- a munkabalesetek kivizsgálása
- a külön jogszabályban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok teljesítésében való közreműködés
Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei
Az alábbi táblázat bemutatja, hogy a munkáltatói jogszabályban előírt feladatainak teljesítése érdekében a meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani.
általános követelmények
A munkáltató köteles figyelembe venni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében:
- a veszélyek elkerülését
- a nem elkerülhető veszélyek értékelését
- a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdését
- a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazását
- a veszélyes anyagok helyettesítése veszélytelenekkel vagy kevésbé veszélyesekkel
- egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítását
- a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemmel szemben
- a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátását
- az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál
Munkavédelmi dokumentumok
1. munkahelyi kockázatértékelés
A munkáltató köteles minőségileg és – szükség esetén – mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel:
- az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre,
- a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.
A kockázatértékelés során a munkáltató:
- azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét,
- felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.
- és az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
Mikor kell kockázatértékelést készíteni?
- a tevékenység megkezdése előtt
- azt követően indokolt esetben,
- de legalább 3 évente
Indokolt esetnek kell tekinteni:
a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,
b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj- és rezgésterhelést, légállapotokat (gáz, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),
c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá
d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.
2. munkavédelmi oktatási tematika
A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.
Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni.
Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
Mikor kell oktatni?
- munkába álláskor
- munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor
- munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor
- új technológia bevezetésekor
3. egyéni védőeszköz juttatásának belső rendje
A dokumentum tartalmazza, hogy az adott munkavégzés során vagy munkakörben milyen egyéni védőeszközöket kell alkalmazni, továbbá rögzíti az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos valamennyi információt és teendőt.
4. foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatok rendje
Ebben a dokumentumban rögzítésre kerül a munkaköri orvosi vizsgálatok iránya és gyakorisága, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos valamennyi információ és teendő.
Előzetes alkalmassági vizsgálat
Tevékenységtől függetlenül minden dolgozónak kötelező a munkavégzés megkezdését megelőzően.
Időszakos alkalmassági vizsgálat
Az előzetes alkalmassági vizsgálatokon felül, munkakörtől függő gyakorisággal, ismétlő alkalmassági vizsgálatokat is kell végezni.
A fent felsorolt dokumentumokat kötelező a vállalkozásnak elkészíteni és naprakész állapotban tartani. Frissíteni kell jogszabályváltozás, munkakörülmény, létszámváltozás esetén, mert egy hatósági ellenőrzés során az adott állapotot fogják vizsgálni.
Vállaljuk a felsorolt dokumentumok elkészítését és az oktatások megtartását. Keressen bennünket bizalommal!