Munkabiztonsági szaktevékenység

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
cegadmin_kft

Az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása során felmerülő feladatok egy része delegálható a munkáltató alkalmazásában álló munkavállalókra is. Ilyen például a munkavédelmi szakember által elkészített oktatási tematika alapján megtartandó munkavédelmi oktatás.

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

Ez a jogszabály nevesíti a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységeket, amelyet kizárólag arra jogosult, megfelelő végzettségű szakember végezhet el.

A munkavédelmi szakember feladatai:

  • a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése
  • az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése
  • közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében
  • közreműködés a mentési terv készítésében
  • közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében, a munkavédelmi oktatásban
  • a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása
  • az egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása
  • a munkabalesetek kivizsgálása
  • a külön jogszabályban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok teljesítésében való közreműködés

Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei

Az alábbi táblázat bemutatja, hogy a munkáltatói jogszabályban előírt feladatainak teljesítése érdekében a meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani.

cegadmin_kft

általános követelmények

A munkáltató köteles figyelembe venni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében:

cegadmin_kft

Munkavédelmi dokumentumok

1. munkahelyi kockázatértékelés

A munkáltató köteles minőségileg és – szükség esetén – mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel:

  • az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre,
  • a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

A kockázatértékelés során a munkáltató:

  • azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét,
  • felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.
  • és az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

Mikor kell kockázatértékelést készíteni?

  • a tevékenység megkezdése előtt
  • azt követően indokolt esetben,
  • de legalább 3 évente

Indokolt esetnek kell tekinteni:

a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,

b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj- és rezgésterhelést, légállapotokat (gáz, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),

c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá

d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

2. munkavédelmi oktatási tematika

A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.

Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni.

Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

Mikor kell oktatni?

3. egyéni védőeszköz juttatásának belső rendje

A dokumentum tartalmazza, hogy az adott munkavégzés során vagy munkakörben milyen egyéni védőeszközöket kell alkalmazni, továbbá rögzíti az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos valamennyi információt és teendőt.

4. foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatok rendje

Ebben a dokumentumban rögzítésre kerül a munkaköri orvosi vizsgálatok iránya és gyakorisága, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos valamennyi információ és teendő.

Előzetes alkalmassági vizsgálat

Tevékenységtől függetlenül minden dolgozónak kötelező a munkavégzés megkezdését megelőzően.

Időszakos alkalmassági vizsgálat

Az előzetes alkalmassági vizsgálatokon felül, munkakörtől függő gyakorisággal, ismétlő alkalmassági vizsgálatokat is kell végezni.

A fent felsorolt dokumentumokat kötelező a vállalkozásnak elkészíteni és naprakész állapotban tartani. Frissíteni kell jogszabályváltozás, munkakörülmény, létszámváltozás esetén, mert egy hatósági ellenőrzés során az adott állapotot fogják vizsgálni.

Vállaljuk a felsorolt dokumentumok elkészítését és az oktatások megtartását. Keressen bennünket bizalommal!

cegadminkft
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.